Gondoltam, a legrosszabb esetben wellnessezgetek
Nincs annál jobb referencia, mint amikor élő hús-vér ember beszél arról, hogy miért döntött, vagy döntene újból egy élmény mellett. Mert ezekkel az igazi hús-vér emberekkel tudunk azonosulni és felismerni bennük valamit, ami minket is aggaszt, foglalkoztat, elgondolkodtat. Ezért a július végi integrál jóga és önismereti táborral kapcsolatban álljon itt egy beszélgetés Tündével, aki már letette a voksát mellette és akiben talán egy picit felfedezed magadat vagy életed egy hasonló területét és talán te is kedvet kapsz csatlakozni.
Mi van most számodra elöl az életedben? Mi foglalkoztat mostanában leginkább?
A gyerek téma foglalkoztat. Arra kellene most már lassan felkészülnöm, hogy elfogadjam, hogy talán nekünk a párommal nem lehet természetes úton gyerekünk, és meg kellene békélnem a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével. De annak nagyon messziről futok neki. Zsigeri szinten utasítom el, mert túl agresszívnak tartom, így feleslegesnek érzem egyáltalán nekilátni is. Sokat gondolok arra, hogy mi lenne, ha teljesen elfogadnám, hogy 'Oké, nekünk természetes úton nem lehet saját gyerekünk'. Ha ebbe belegondolok, akkor jönnek a további opciók, hogy fogadjunk-e örökbe vagy hogy éljük-e le az életünket abban a boldogságban és kerekségben, ami enélkül van? De közben azt is tudom, hogy néhány év múlva (amikor már késő lesz) megbánnám, hogy nem tettem meg mindent érte. Most már 11-ik éve próbálkozunk. Nagyon sokat dolgoztunk a kapcsolatunkon, iszonyatos mennyiségű átalakuláson, fejlődésen és kiteljesedésen ment keresztül a 25 éves kapcsolatunk, ami ma már tényleg fantasztikus. Látom a probléma jó oldalát is, hisz ha ez nem jött volna, akkor talán már rég nem is vagyunk együtt, mivel valószínűleg soha nem kezdek el magammal foglalkozni és a párom sem.
Teljesen váltottam a karrierista, őrült, pénzhajhász, biznisz üzemmódból és most csak azt csinálom és olyan ütemben, ami és ahogyan nekem jó, amit igazán élvezek, amit tudok szívből-lélekből adni. Egyrészt stílustanácsadó vagyok, embereknek segítek jobban kinézni és kipucolni a rengeteg halott energiát a gardróbjukból és feltölteni frissel és újjal. Imádom! Bármennyire rosszul érzem magam, erre mindig van energiám, felpörget és feltölt minden alkalommal.
Vannak az önismereti útjukat járó klienseim is. A klienseim által hozott témák nagyon sok esetben nálam is érdekesek (vagy mert már sokat dolgoztam rajtuk vagy mert épp aktuálisak), ezáltal olyan vetületekre láthatok rá, amelyeket talán a saját magam szemszögéből észre sem vennék.
Miközben egyéni szinten a kívül-belül ragyogás a célom, közös szinten az integrál szemlélet elterjesztése a küldetésem az itthoni üzleti világban. Elkezdtem újra nyitni a biznisz vonal felé, csak teljesen más irányból közelítem, mint azelőtt. Az integrál szemléletet viszem be az ilyesmire nyitott cégekhez és integrál szemléletben adok nekik stratégiai tanácsot, amit egyébként is 15 évig csináltam az EU-s projektek mentén, leginkább az informatikai szektorban. Most azokat célzom, akik elkezdtek tovább látni a 'csak pénz, siker' fiskális értékeken és egyetértenek abban, hogy nem csak szakmailag, hanem emberileg is kiemelten fontosak azok az egyének, akik a céget alkotják. Ők a cég arcai, a cég mindennapi tevékenységeinek végrehajtói, ők tudják sikerre vinni vagy adott esetben épp megakasztani a cég fejlődését, tehát érdemes megbecsülni őket, invesztálni a fejlesztésükbe, összességében az ő jóllétüket biztosítani, a köztük lévő kapcsolatokat rendezni, jól és tisztán kommunikálni velük.
Örömmel tölt el, hogy ebben a munkában össze tudom gyúrni a 15 éves biznisz és management tapasztalataimat, az elmúlt 5 év önismereti folyamatait és azt a sok mindent, amit a pszichológiából tanultam.
Szóval kívülről izgalmas meg csilli-villi az életem, de belül nagyon nehéz folyamatokban vagyok, mert nehéz elfogadni, hogy most már 11 éve azon nyűglődünk, hogy lesz-e valaha gyerekünk. Nehéz napi szinten ezzel lenni és folyton cipelni magunkkal, vinni ennek a bizonytalanságát.
Józsi jóga és önismeretit táborai hogyan kerültek az életedbe?
Az első táborába azért mentem, mert az neki is az első volt és azt éreztem, hogy szeretném őt ebben támogatni. Józsi egy nagyon közeli barátom, ismeri minden oldalamat, még a legrosszabbakat is, és nekem nagyon fontos, hogy ő így is elfogad és én is nagyon tisztelem és felnézek rá.
Nagyon jó volt látni, hogy mennyire ügyesen tartja az egészet, hogy betartja a kereteket, ami nekem nagy biztonságot adott - az van, amit mond, és hogy az mögött, amit mond az van, amit gondol és cselekszik. Számomra ő egy nagyon hiteles ember. Ismerem a múltbéli nehézségeit és látom azt, hogy az évek során mennyit változott és hogy miből mit épített fel az életében.
Látom azt is, hogy milyen sok helyen képződött és hogy ettől mennyire komplex az, amit tud. Most már nagyon sok tábor van mögötte. Nekem minden tábora egy kész és kerek dolog. Amikor tehetem, ott vagyok, mert sokat ad. Nem csak wellnessezni megyek, ahogy az első táborában gondoltam, hogy 'Hát, ha ez még nem lesz önismeretileg annyira erős nekem - hisz akkor már sok-sok táboron megedződtem -, akkor majd elwellnessezgetek', végül meg olyan mély folyamataim lettek, hogy szinte végigbömböltem a tábort. Felszabadító és transzformáló volt.
Fontos számomra az is, hogy ad olyan dolgokra, amik nekem is fontosak. A tisztaság, a kényelem, az ételek minősége. És amit még nagyon értékelek, az a jelenléte. Ha a táborban van, akkor ott a figyelme, nem szervez közben ezer más dolgot, nem gondolkozik azon, hogy mi lesz pl. az Evernessen, hanem arra figyel, ami éppen ott van.
Melyik az az élmény, amire a táborból szívesen visszaemlékszel? Mi ugrik be erre a kérdésre elsőnek?
Amikor utoljára voltam a táborában, akkor belecsúsztam egy olyan folyamatba, amit 5 éve nem voltam hajlandó felvállalni és belemenni. Egy születési élmény volt. Előtte mindig azt gondoltam, hogy a születésemmel nem volt semmi probléma és ezzel hagyjanak engem békén. Eljártam azért transzlégzésekre, végigcsináltam egy csomó bodywork folyamatot, voltam rebirthingen is. Ezek közül mind a születés körüli időszak feldolgozását célozza és nem jött elő soha semmi. Az Integrál Akadémia befejezésekor a Gánti Bence záró flow csoportjában indult el egy folyamat, de ott először életemben mondtam azt, hogy 'STOP', amivel én magam állítottam meg a folyamatot. Aztán Józsi kis létszámú, intim táborában, úgy csúsztam bele a hónapokkal azelőtt megkezdett folyamatba, hogy szinte észre sem vettem. Egy nagyon nehéz, mégis igazán szép újjászületés élmény lett belőle.
Mit vársz a mostani tábortól?
Ennek több rétege van. Egyrészt már régen voltam táborban és tudom, hogy ott mindig előkerülnek olyan dolgok, amiket zseniálisan ügyesen hárítok azáltal, hogy szinte minden nap reggel 9-től este 11-ig tele van a naptáram különböző tevékenységekkel. A táborban teret kapok arra, hogy befelé figyeljek, mert általában miután megérkezek, felhívom a szüleimet meg a páromat és onnantól kikapcsolom a telefonomat és teljesen kizárom a táboron kívüli életemet. Nagyon fontos ez, hogy ha ott vagyok, valóban ott legyen a teljes fókuszom. Azt is várom, hogy közelebb kerülök a gyerekvállalással kapcsolatos válaszokhoz. Vagy lesz valami kicsúcsosodása és nagyon beborulok vagy kicsit megnyugszok, de mindenképpen változni fog valami. Várom a meditációkat is. Itthon rendszeresen meditálok, de az utóbbi hetekben teljesen elhagytam, ezért a tábortól azt is várom, hogy visszaáll tőle újra a rendszer. Imádom Józsi jógaóráit is, hogy nem kell még csak kinyitni sem a szememet, mert végigvezet a mozdulatokon, én pedig teljességgel tudok befelé figyelni.
Remélem, hogy ezáltal sikerült egy közelebbi betekintést adni a tábor hangulatába. Gyere, ha úgy érzed ott a helyed! Részletek itt:
